Figyelj!
„Dönts, vállalj felelősséget az életedért!” – mondják sokan, miközben ők maguk is szoronganak, stresszelnek, hogy A-t, B-t vagy C-t válasszák, igent vagy nemet mondjanak.
„Mást mond a szívem és az eszem…” – érkezik az elkeseredett válasz, amikor nem tudjuk, a rendelkezésre álló racionális érvek, információk, várható nyereségek vagy a gyermeki lelkesedésünk, hitünk, álmaink, vágyaink mentén menjünk tovább.
„Kérdezz meg egy tapasztaltabbat!” – jön a bölcs tanács, csak hogy a tapasztaltabb a saját hit- és értékrendszere alapján fog adni egy instant megoldást, ami nem a sajátunk, örökbefogadott idea.
„Majd az idő eldönti!” – folytatódik a halogatás, az önemésztő rágódás, a véget nem érő agyalás.
Egyre többször érzem, hogy nem dönteni kell, hanem figyelni. És várni – de közben nem ugyanazt a döntési fa programot futtatni újra és újra a fejünkben, hanem élni és új impulzusokat beengedni. Nem tanácsokat kérni, hanem élményeket gyűjteni, akár látszólag teljesen más életterületekről. És egyszer csak, egy váratlan pillanatban, összeér a szív és az ész. Magától értetődően kibomlik az út. Ha figyelsz. Ha tényleg tudsz figyelni.
A coachingban nem tanácsokat adok. Hanem figyelek rád. Hogy biztosan észrevegyük, amikor megérkezik a megoldás. Nem kintről, tőlem. Bentről, belőled.
