„Brigivel az életem egyik talán legmeghatározóbb időszakában találkoztam. Szakmai segítségért fordultam hozzá, aztán ez a folyamat az életem több területére is átszivárgott. Ha a közös munkánkra gondolok, akkor a nyugalom és a letisztultság jut eszembe. Hajlamos vagyok túlgondolni a dolgokat, előre forgatókönyveket gyártani és (feleslegesen) aggódni. Itt viszont azt tanulom, hogy mindig a következő lépésre figyeljek, hogy ne akarjam megoldani azt, ami nem az én hatásköröm, hogy az erősségeimet hogyan aknázzam ki a legjobban, és hogy ér nemet mondani. A találkozóink után mindig egy kicsit tisztábban látok rá a kérdéses területre, a különböző feladatok pedig izgalmasak, hogy vajon be tudom-e építeni az életembe, nekem személy szerint beválnak-e, mit tapasztalok általuk. Szeretem a személyes példáit, hogy magából is ad, nem csak engem kérdez. A kérdései olykor kemények, szembenézésre késztetőek, de sosem hagy egyedül velük. A beszélgetések hatására bele mertem állni döntésekbe, kevesebb aggódással vágtam bele szakmai feladatokba, és megértettem, hogy van, amikor többet ártok a jelennek és magamnak, ha azonnali válaszokat és megoldásokat akarok. Néha ér csak hagyni, hogy alakuljon minden a maga módján.”